1, Mi az oka a nyersanyagárak emelkedésének?
- 2013-től 2015 év végéig a Kínából vásárolt acél mennyisége az EU-n belül több mint a kétszeresére nőtt. Köszönhetően a kínai túltermelésnek, ami miatt feleslegüket akár veszteséggel is hajlandóak értékesíteni, értelemszerűen letörve ezzel az árakat és nehéz helyzetbe hozva az európai acélipari vállalatokat.
- 2015-16-ban az Európai Unió piacvédelmi eszközöket bevetve, köztük a kínai hidegen hengerelt lemezekre kivetett védővámot, próbálja mérsékelni az árkülönbséget.
- Kína csökkentette a szénszektorban dolgozó munkavállalók óráit, állítólag azért, hogy ellenőrizzék a szennyezést és csökkentsék a felesleges ipari kapacitás, más források szerint pedig a céljuk ezzel a politikával az volt, hogy javítsák a nyereséget a nagymértékben eladósodott bányászati társaságoknál.
- A nyersanyagra spekulálók várták, hogy folytatódik a szén árának csökkenése, amely negatívan hathat a bányászati társaságok részvényeire. Viszont pont az ellenkezője történt, mivel a kokszszén a tavalyi év elejétől 164%-al nőtt.
- A kínai kormány előre nem várt nagy mennyiségű pénzt fektetett a bankszektorba, aminek hatására megnőtt a kereslet az alapanyagok iránt, amelyek az acélgyártásban is szükségesek.
Persze az európai piacon tapasztalható hatások Magyarországot sem kerülik el. A beszerzésben és feldolgozásban érdekelt magyar acélipari szereplőknek jelentős áremelkedéssel kell számolniuk, mivel a korábbi időszaktól eltérően már nincs lehetőség olcsó acélipari termékek felvásárlására.
A csökkentett kitermelés, a növekvő kereslet és az unióban bevezetett extra adó miatt a tavalyi év elejéhez képest az acéllemez ára 25-35%-ot emelkedett.
2, Erre a problémára jelenthet megoldást az acélhulladék újrahasznosítása.
Az acél egyik legkiemelkedőbb előnye, hogy újra és újra hasznosítható, anélkül hogy a fém lényeges tulajdonságai megváltoznának. Ha acélhulladékból történik az acélgyártás, akkor az energiafelhasználás 5%-kal és körülbelül 90%-kal képes a nyersanyag-felhasználást csökkenteni.
Nem elhanyagolható tényező persze a környezetvédelmi szempontból sem, mivel a vízfelhasználás (40%-kal), a levegőszennyezés (kb. 86%-kal), a bányászati hulladék (97%-kal), valamint a vízszennyezés (76%-kal) csökkenthető 1 tonna acélhulladékra vetítve.